EU termékfelelősségi irányelv 2024/2853 Magyarázat

Az Európai Unió új termékfelelősségi irányelvet fogadott el, az (EU) 2024/2853 irányelvet. Ez felváltja a régi, 1985-ös termékfelelősségi irányelvet, és egy szélesebb körű, modernebb felelősségi keretet hoz létre az EU-ban értékesített hibás termékekre vonatkozóan.

Az EU-ban fogyasztási cikkeket értékesítő cégek számára ez fontos változás. A termékbiztonsági megfelelés már nem csak a piacra jutásról, az Amazon jóváhagyásáról, a vámkezelésről vagy a hatósági intézkedések elkerüléséről szól. A felelősségi kockázatkezelés központi elemét is képezi.

Az új irányelv a 2026. december 9. után az EU-ban forgalomba hozott vagy üzembe helyezett termékekre vonatkozik. Az uniós tagállamoknak ugyanezen időpontig kell átültetniük azt a nemzeti jogukba.

1. Miért vizsgálta felül az EU a termékfelelősségi szabályokat?

A régi termékfelelősségi irányelvet 1985-ben fogadták el. Abban az időben a legtöbb fogyasztási cikk hagyományos fizikai áru volt. Ma a termékek magukban foglalhatnak szoftvert, firmware-t, digitális utasításokat, csatlakoztatott funkciókat, mesterséges intelligencia által támogatott funkciókat, távoli frissítéseket, online szolgáltatásokat és összetett nemzetközi ellátási láncokat.

A felülvizsgált irányelv frissíti az uniós termékfelelősségi jogszabályokat ehhez az új valósághoz igazodva. Kitér a digitális termékekre, az online értékesítésre, a nem uniós gyártókra, a szoftverekre, a felújított termékekre, a módosított termékekre, valamint az összekapcsolt vagy automatizált funkciókkal rendelkező termékekre.

2. Mit jelent a termékszavatosság?

A termékfelelősség azt jelenti, hogy a sérült személy kártérítést követelhet, ha a hibás termék kárt okoz. Az irányelv az objektív felelősség elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a kártérítési igényt tevőnek nem kell bizonyítania, hogy a gyártó vagy más felelős fél gondatlanul járt el.

A kérelmezőnek általában három dolgot kell bizonyítania

• a termék hibás volt,
• kár keletkezett,
• a hiba okozta a kárt.

A felülvizsgált irányelv azonban bizonyos esetekben megkönnyíti ezt a kártérítési igénylők számára. Ezért az eladóknak a műszaki dokumentációt, a kockázatértékeléseket, a figyelmeztetéseket, a nyomonkövethetőséget és a panaszkezelést jogi kockázatellenőrzési eszközökként kell kezelniük.

3. Mely termékek tartoznak a hatálya alá?

A „termék” fogalma tág. Magában foglalja az ingóságokat, még akkor is, ha azokat egy másik termékbe vagy épületbe integrálják. Ide tartozik az elektromosság, a digitális gyártási fájlok, a nyersanyagok és a szoftverek is.

Példák a fedezett termékekre

• hagyományos fogyasztási cikkek,
• gyermektermékek, játékok és babatermékek,
• háztartási cikkek és bútorok,
• ruházat, lábbeli és kiegészítők,
• ékszerek és divatkiegészítők,
• sport- és szabadtéri termékek,
• elektromos és elektronikai termékek,
• okos- vagy csatlakoztatott eszközök,
• beágyazott szoftverrel rendelkező termékek,
• alkatrészek és részegységek,
• felújított, javított vagy jelentősen módosított termékek.
  
  

4. Mikor hibás egy termék?

Egy termék hibás, ha nem biztosítja azt a biztonságot, amelyet egy személy jogosan elvárhat, vagy az uniós vagy nemzeti jog által előírt biztonságot.

Figyelembe vehető tényezők

• a terméktervezés,
• a termék összetétele és anyagai,
• a termék műszaki jellemzői,
• csomagolás és megjelenítés,
• utasítások és figyelmeztetések,
• ésszerűen előrelátható használat,
• ésszerűen előre látható helytelen használat,
• a gyermekek vagy a veszélyeztetett felhasználók igényei,
• szoftverek vagy digitális elemek hatása,
• visszahívások, korrekciós intézkedések vagy biztonsági közlemények.

Fontos gyakorlati szempont

Egy figyelmeztető címke általában nem tudja kompenzálni a nem biztonságos terméktervezést. Az eladóknak először fel kell mérniük, hogy maga a termék biztonságos-e.A figyelmeztetések és utasítások a kockázatcsökkentés részét képezik, de nem helyettesítik a biztonságos tervezést, a megfelelő anyagok használatát és a megfelelő minőségellenőrzést.

5. Ki vonható felelősségre?

A gyártó továbbra is a fő felelős fél. A felülvizsgált irányelv azonban kibővíti a felelőssé váló felek listáját, különösen akkor, ha a gyártó székhelye az EU-n kívül található.

A potenciálisan felelős felek közé tartoznak a következők

• gyártók,
• alkatrészgyártók,
• importőrök,
• meghatalmazott képviselők,
• teljesítési szolgáltatók,
• forgalmazók,
• online platformok bizonyos esetekben,
• olyan vállalkozások, amelyek jelentősen módosítanak egy terméket.

Ez különösen releváns az EU-n kívüli márkák esetében, amelyek közvetlenül az EU fogyasztóinak értékesítenek. Ha a gyártó az EU-n kívül található, a kártérítési igénylők az ellátási láncban kereshetnek egy EU-ban működő gazdasági szereplőt.

6. Online piacterek és platformok

A felülvizsgált irányelv az online értékesítés növekedését is tükrözi. Az online platformok akkor válhatnak relevánssá, ha egy terméket olyan módon mutatnak be vagy tesznek lehetővé egy tranzakciót, amelyből az átlagfogyasztó azt a benyomást kelti, hogy a terméket maga a platform vagy egy, a platform felügyelete vagy ellenőrzése alatt eljáró kereskedő biztosítja.

Ez nem jelenti azt, hogy minden piactér automatikusan felelős minden harmadik féltől származó termékért. Azonban azt mutatja, hogy az EU megszünteti az online ellátási láncokban lévő hiányosságokat.

Amit az eladóknak elvárniuk kell a piacterektől

• az EU-s felelős személy adataira vonatkozó kérelmek,
• termékbiztonsági dokumentáció iránti kérelmek,
• kockázatértékelési kérelmek,
• tesztjelentések iránti kérelmek,
• megfelelő címkék és figyelmeztetések iránti kérelmek,
• nyomonkövethetőségi információk iránti kérelmek,
• szigorúbb ellenőrzések panaszok vagy incidensek után.
  
  

7. Bizonyítékok feltárása és a bizonyítási teher

Az egyik legfontosabb változás a bizonyítékok nyilvánosságra hozatala. A bíróságok kötelezhetik az alperest a releváns bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára, ha a felperes elegendő tényt és bizonyítékot szolgáltat a követelés hihetőségének alátámasztására.

Az irányelv bizonyos helyzetekben a hibásság vagy az ok-okozati összefüggés vélelmét is bevezeti. Ez megkönnyítheti a kártérítési igények benyújtását a kártérítési igények alapján.

A hibát akkor lehet vélelmezni, ha

• az alperes nem hozza nyilvánosságra a releváns bizonyítékokat,
• a termék nem felel meg a vonatkozó kockázattal szembeni védelmet biztosító kötelező biztonsági követelményeknek,
• a kárt az ésszerűen előre látható használat során fellépő nyilvánvaló meghibásodás okozta.

Miért fontos ez az eladók számára

Ha az eladó nem tudja bizonyítani, hogyan értékelték a termékbiztonságot, hogyan kezelték a kockázatokat, és milyen dokumentáció állt rendelkezésre, nehezebb lehet megvédeni a kárigényt. A jó dokumentáció nem szünteti meg az összes felelősségi kockázatot, de a rossz dokumentáció sokkal súlyosbíthatja a kockázatot.

8. Kapcsolat az Általános Termékbiztonsági Rendelettel

Az általános termékbiztonsági rendelet (GPSR) és a termékfelelősségi irányelv különálló jogszabályok. A GPSR a termék uniós piacon történő forgalomba hozatala előtti és utáni termékbiztonsági kötelezettségekre összpontosít. A termékfelelősségi irányelv a kár bekövetkezése utáni kártérítésre összpontosít.

A gyakorlatban szorosan összefüggenek. Ha egy termék nem felel meg a kötelező biztonsági követelményeknek, az alátámaszthatja a termék hibás voltának vélelmezését.

A GPSR dokumentáció támogathatja a felelősség elleni védelmet

• termékkockázat-értékelések,
• műszaki dokumentáció,
• beszállítói nyilatkozatok,
• lényeges információk,
• tesztjelentések,
• termékcímkék,
• használati utasítás,
• többnyelvű figyelmeztetések,
• tétel, tétel vagy sorozat nyomon követhetősége,
• panasz- és incidensnyilvántartások,
• korrekciós intézkedések és visszahívási eljárások.
  
  

9. Gyakorlati hatás az EU-ban fogyasztási cikkeket értékesítő eladókra nézve

Az EU-s eladóknak fel kell készülniük az új felelősségi rendszer hatálybalépése előtt. A legfontosabb lépés egy strukturált megfelelőségi dokumentáció létrehozása minden egyes termékhez vagy termékcsaládhoz.

Termékcsoportosítás

A termékeket körültekintően kell csoportosítani. A csoportosításnak tükröznie kell a termék típusát, a tervezett felhasználást, az anyagot, a gyártót, a kialakítást, a korcsoportot és a kockázati profilt. A túl tág csoportosítás dokumentációs hiányosságokat okozhat.

Műszaki dokumentáció

Minden termékhez vagy termékcsaládhoz tartozik egy műszaki dokumentáció. Ennek tartalmaznia kell a termékfotókat, a termékleírásokat, az anyagokat, a beszállítói információkat, a kockázatértékelést, a tesztjelentéseket, a címkéket, a figyelmeztetéseket és az utasításokat.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelésnek ki kell terjednie a rendeltetésszerű használatra és az ésszerűen előrelátható helytelen használatra. Értékelnie kell a mechanikai kockázatokat, a kémiai kockázatokat, a gyúlékonyságot, a fulladásveszélyt, a fojtásveszélyt, az elektromos kockázatokat, a higiéniai kockázatokat és minden egyéb, termékspecifikus veszélyt.

Címkék és figyelmeztetések

A címkéknek és figyelmeztetéseknek egyértelműeknek, termékspecifikusaknak és a termék értékesítésének helye szerinti tagállam nyelvén elérhetőeknek kell lenniük. Szükség esetén az információkat közvetlenül a terméken kell feltüntetni. Más esetekben a csomagolás vagy a kísérő dokumentumok elfogadhatók lehetnek.

Nyomonkövethetőség

Az eladóknak képesnek kell lenniük a termékek nyomon követésére modell, tétel, sarzsszám, SKU, gyártási dátum vagy sorozatszám alapján, ahol alkalmazható. A nyomonkövethetőség fontos a visszahívások, a hatóságokkal való kommunikáció és a felelősségvédelem szempontjából.

Panaszkezelés

A panaszokat felül kell vizsgálni és dokumentálni kell. A biztonsággal kapcsolatos panaszokat továbbítani kell a hatóságoknak. Ha egy termék kockázatot jelent, az eladóknak készen kell állniuk a korrekciós intézkedések megtételére.

10. Amit a nem EU-s eladóknak tudniuk kell

A nem EU-s eladók különös kockázattal néznek szembe. Ha a gyártó az EU-n kívül található, a felelősség az értékesítési struktúrától függően egy EU-s importőrre, meghatalmazott képviselőre vagy teljesítési szolgáltatóra hárulhat.

A nem EU-s eladóknak tisztázniuk kell

• ki a legális gyártó,
• aki importálja a terméket az EU-ba,
• hogy a GPSR előírja-e az EU-s felelős személy kijelölését,
• hogy a CE-jogszabályok értelmében kötelező-e meghatalmazott képviselő jelenléte,
• aki az EU-ban tárolja vagy teljesíti a terméket,
• ki kapja meg a hatósági értesítéseket,
• aki kezeli a panaszokat, incidenseket és visszahívásokat.
  
  

11.Ellenőrzőlista 2026. december 9. előtt

Ajánlott intézkedések eladóknak

• azonosítsa az EU-ban értékesített összes fogyasztási cikket,
• csoportosítsa a termékeket technikai és kockázati hasonlóságuk alapján,
• GPSR kockázatértékelések készítése vagy frissítése,
• beszállítói dokumentumok és anyaginformációk gyűjtése,
• áttekintheti a tesztjelentéseket és a termékszabványokat,
• ellenőrizze a címkéket, figyelmeztetéseket és utasításokat,
• ellenőrizze, hogy az online listák megegyeznek-e a termékdokumentációval,
• megerősíteni az EU-s felelős személy, importőr vagy meghatalmazott képviselő szerepét,
• tétel, tételszám, SKU vagy sorozatszám nyomon követhetőségének fenntartása,
• panasz- és incidenskezelési eljárásokat kell létrehozni,
• korrekciós intézkedések és visszahívási eljárások kidolgozása,
• nyilvántartást vezet minden egyes termékverzióról.
  
  

12. Hogyan támogatja az EaseCert az eladókat

Az EaseCert támogatja a fogyasztási cikkek eladóit a GPSR-megfelelőség, az EU-s felelős személyi szolgáltatások, a termékkockázat-értékelések, a műszaki dokumentáció és a címkézés felülvizsgálata terén.

A szigorú megfelelőségi dokumentáció nem garantálja, hogy soha nem fog termékszavatossági igény felmerülni. Azonban segít az eladóknak bizonyítani, hogy a termékbiztonságot felmérték, az előre látható kockázatokat figyelembe vették, és a szükséges biztonsági információkat megadták.

Következtetés

A felülvizsgált uniós termékfelelősségi irányelv megváltoztatja a fogyasztási cikkek eladóinak kockázati helyzetét. Kiterjeszti a termékek fogalmát, szélesíti a potenciálisan felelős felek körét, szigorítja a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát és bevezeti a felperesek számára kedvező vélelmeket.

Az eladók számára a gyakorlati válasz egyértelmű: ismerjék a termékeiket, mérjék fel a kockázataikat, vezessenek műszaki dokumentációt, használjanak megfelelő címkéket és figyelmeztetéseket, tartsák fenn a nyomon követhetőséget, és reagáljanak megfelelően a biztonsági kérdésekre.

A termékbiztonsági megfelelés már nem csupán szabályozási követelmény. Az EU-ban a felelősségi kockázatkezelés központi részét is képezi.

Hivatalos EU-hivatkozások

• (EU) 2024/2853 irányelv a hibás termékekért való felelősségről
• Az (EU) 2023/988 rendelet az általános termékbiztonságról (GPSR)
• Az Európai Parlament Kutatószolgálatának tájékoztatója a felülvizsgált termékfelelősségi irányelvről
• A Tanács 85/374/EGK irányelve, korábbi termékfelelősségi irányelv