EU-s textilcímkézési követelmények (1007/2011/EU rendelet)

Az Európai Unióban értékesített textiltermékeket tartós, olvasható és biztonságosan rögzített címkével kell ellátni, amely feltünteti a szálösszetételüket. Erre a következő rendelet vonatkozik: 1007/2011/EU rendelet a textilszálak elnevezéséről és a kapcsolódó címkézésrőlA címkén csak a rendeletben felsorolt ​​szálnevek szerepelhetnek, nem tartalmazhat félrevezető rövidítéseket, és a termék értékesítésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein elérhetőnek kell lennie. Gyakorlati útmutatásként az Európai Bizottság tájékoztatást nyújt a következőkről is. textilcímkék az EU-ban.

1. Hatály: Mely termékek tartoznak a hatálya alá

Az 1007/2011/EU rendelet a legalább 80 tömegszázalékban textilszálakat tartalmazó textiltermékekre vonatkozik. Ez magában foglalja a textilből készült ruházati cikkeket, lakástextileket, divatkiegészítőket, valamint számos félkész vagy konfekcionált textilterméket. Az Európai Bizottság textil ökoszisztémával foglalkozó oldala áttekintést nyújt az ágazatról és az alkalmazandó szabályokról: Textil-, bőr- és szőrmeipar az EU-ban.

A hatály alá tartozó termékek példái

Ruházat (pólók, pulóverek, nadrágok, ruhák), felsőruházat (kabátok, esőkabátok), zoknik és harisnyák, ágynemű, törölközők, függönyök, kárpitanyagok, magas textiltartalmú textil kiegészítők (sálak, kendők, sapkák), valamint lábbelik vagy táskák textil alkotóelemei, amennyiben elérik a 80 százalékos küszöbértéket.

2. Az uniós jog szerinti főbb követelmények

2.1 Szálösszetétel

Minden textilterméknek fel kell tüntetnie a szálösszetételét tömeg szerinti csökkenő sorrendben. A százalékos arányokat egyértelműen fel kell tüntetni, és az összegnek 100-ig kell kitennie. Az EU-megfelelőségnek megfelelő termékcímkézésről bővebben a következő weboldalunkon olvashat: A GPSR-megfelelőség címkézési követelményei cikk.

Helyes példák:

60% pamut, 40% poliészter
75% gyapjú, 25% poliamid
Külső anyag: 65% poliészter, 35% pamut; Bélés: 100% poliamid

Ha a termék egynél több textil összetevőből áll, amelyek különböző anyagokból készültek (például egy külön bélelt kabát vagy levehető kapucni), akkor az egyes összetevők összetételét külön kell feltüntetni.

2.2 Anyagnevek (csak hivatalos szálnevek)

Kizárólag az I. mellékletben felsorolt ​​hivatalos textilszál-elnevezések 1007/2011/EU rendelet használható. A kereskedelmi nevek és a marketingkifejezések nem helyettesíthetik a hivatalos szálnevet. Például az „elasztán” a helyes uniós szálnév, míg a kereskedelmi nevek, mint például a „Lycra”, csak kiegészítő információként jelenhetnek meg, és nem a kötelező szálnév helyett.

A rendeletben nem meghatározott rövidítések (például „polycotton” vagy „visc”) használata tilos, mivel félrevezetheti a fogyasztókat, vagy a fordított változatokban a címkét homályossá teheti.

2.3 Állati eredetű, nem textil alkatrészek

Ha egy textiltermék állati eredetű részeket tartalmaz (például bőrfoltokat farmernadrágokon, valódi szőrme szegélyt parkákon, pehely, tollak, szaru- vagy csontgombokat), ezt kifejezetten fel kell tüntetni a következő megfogalmazással:

„Állati eredetű, nem textil alkatrészeket tartalmaz.”

Ennek az információnak, akárcsak a szálösszetételnek, jól láthatónak kell lennie a fogyasztó számára az értékesítés helyén.

2.4 A címke tartóssága és rögzítése

A címkéknek tartósnak, könnyen olvashatónak, láthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük a termék élettartama alatt. Biztonságosan rögzíteni kell őket a termékhez (általában varrással vagy más, hasonlóan tartós módszerrel), hogy a kezelés, szállítás vagy a szokásos fogyasztói használat során ne távolítsák el vagy semmisítsék meg az információkat.

Kis textiltermékek esetében, ahol a címke felvarrása nem praktikus, a rendelet alternatív, tartós módszereket tesz lehetővé (például tartós nyomtatást a terméken vagy indokolt esetben a csomagoláson).A termékdokumentációról bővebben a következő dokumentumban olvashat: GPSR műszaki dokumentációs útmutató.

2.5 Nyelvi követelmények

A szálösszetételt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, ahol a terméket a fogyasztó számára elérhetővé teszik. Ez egyértelműen szerepel a Bizottság textilcímkézésről szóló útmutató oldalán: EU textilcímkézési útmutató.

Például a Németországban értékesített termékeken németül (Baumwolle, Polyester, Wolle), Franciaországban franciául (coton, polyester, laine), Olaszországban pedig olaszul (cotone, poliestere, lana) kell feltüntetni a szálösszetételt. Egyetlen, csak angol nyelvű címke nem elegendő, ha a terméket több uniós országban forgalmazzák.

2.6 Dekoratív szálak és kivételek

A rendelet lehetővé teszi bizonyos kisebb jelentőségű vagy díszítő szálak figyelmen kívül hagyását a százalékos összegekben, amennyiben láthatóak, könnyen azonosíthatók és a teljes tömeg legfeljebb 7 százalékát teszik ki, feltéve, hogy azokat pusztán díszítő hatás céljából adják hozzá.

Az V. mellékletben felsorolt ​​termékekre vonatkozóan külön mentességek is vannak (például egyes apró textiltermékek, részben textilből készült óraszíjak, játékok textil alkotóelemei). Ezeknél a termékeknél nem mindig szükséges teljes összetételt feltüntető címke, de a vállalkozásoknak a mentesség igénybevétele előtt meg kell erősíteniük termékük státuszát az V. melléklet alapján.

3. Amit az EU textilcímkézési rendelete nem ír elő

Az 1007/2011/EU rendelet kizárólag a szálak elnevezésére és a szálösszetételre összpontosít. Önmagában nem írja elő:

• Származási ország
• Méret vagy méretek
• Mosási vagy karbantartási utasítások

Ezeket az elemeket gyakran önkéntesen adják hozzá, vagy más jogszabályok, szabványok vagy kiskereskedői előírások írhatják elő őket. Belefoglalásuk jó gyakorlat, de ez a rendelet nem erről szól. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan illeszkedik a címkézés a termékbiztonsági kötelezettségekbe, látogassa meg a következő weboldalt: EU megfelelőségi útmutató fogyasztási cikkek értékesítéséhez.

4. Megfelelőségi felelősségek és piacfelügyelet

A textiltermékek helyes címkézéséért jogi felelősséget az a gazdasági szereplő viseli, amelyik először forgalomba hozza a terméket az EU piacán. Ez lehet az EU-s gyártó, egy nem EU-s országból származó importőr, vagy bizonyos esetekben a forgalmazó, aki saját neve alatt forgalmazza a terméket.

Az uniós tagállamok piacfelügyeleti hatóságai vámon, raktárakban vagy kiskereskedelmi egységekben ellenőrizhetik a termékeket. Ha a címkék hiányoznak, nem a megfelelő nyelven vannak feltüntetve, nem jóváhagyott szálneveket használnak, vagy nem említik az állati eredetű alkatrészeket, a hatóságok korrekciós intézkedéseket követelhetnek meg, vagy kivonhatják a termékeket a forgalomból.

A piacfelügyelettel és a korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos általános útmutatásért tekintse meg cikkünket Hogyan kell kezelni a termékvisszahívást az EU GPSR alapján.

5. Példák a helyes és helytelen címkézésre

Helyes példák

1. példa: Bőrfoltos farmernadrág
98% pamut, 2% elasztán
Állati eredetű, nem textil alkatrészeket tartalmaz

2. példa: Télikabát
Külső réteg: 100% poliészter
Bélés: 100% poliamid
Töltet: 100% poliészter

3. példa: Női blúz, amelyet Franciaországban és Belgiumban árulnak
55% len, 45% pamut (FR)
55% len, 45% katón (Hollandia)

Helytelen példák

„Poly-cot/cot mix” (nem jóváhagyott rövidítéseket használ, nem egyértelmű)
„5% lycra, 95% pamut” (kötelezően fel kell tüntetni az „5% elasztánt”, és kiegészítőként hozzáadható a „(Lycra®)” felirat)
Csak angol nyelvű címke a Németországban, Franciaországban és Olaszországban értékesített termékekhez
„100% gyapjú” felirat egy olyan terméken, amely valójában 10% poliészter bélést tartalmaz

6.Jövőbeli változások: Fenntarthatóság, körforgás és digitális termékútlevél

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy naprakésszé és korszerűsíteni kívánja az 1007/2011/EU rendeletet, hogy az támogassa az EU tágabb fenntarthatósági és körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljait. Ez valószínűleg a következőkre vonatkozó követelményeket is magában foglalja majd:

• Tartóssági és javíthatósági információk
• Újrahasznosított tartalom és rost eredete
• Jobb összhang a zöld állításokkal és a környezetvédelmi címkézéssel

Ezzel párhuzamosan az EU bevezeti a Digitális termékútlevél (DPP), amely előírja, hogy számos textilterméken géppel olvasható kódot (például QR-kódot vagy NFC-címkét) kell elhelyezni, amely egy digitális nyilvántartáshoz kapcsolódik. Ez a nyilvántartás részletes információkat tartalmaz majd a termék összetételéről, gyártásáról, esetleg környezeti lábnyomáról és az életciklus végi megoldásokról. A DPP nem váltja fel az alapvető szálösszetétel-címkét, de kiegészíti azt, és hozzáférhetővé teszi a termékadatokat a hatóságok, az újrahasznosítók és a fogyasztók számára.

Az EU-s címkézéssel és fenntarthatósági dokumentációval kapcsolatos információkért lásd: A GPSR kockázatelemzési folyamat és Kémiai tesztelés az EU-megfelelőség érdekében: REACH, RoHS és POP-k ismertetése.

7. Hogyan segíthet az EaseCert | GPSR megfelelőség

Az EaseCertnél | GPSR Compliance főként nem élelmiszeripari fogyasztási cikkek műszaki dokumentációját és az (EU) 2023/988 általános termékbiztonsági rendelet szerinti dokumentációkat készítünk. A textilcímkézés gyakran hiányzó elem az egyébként teljes termékdokumentációban. A következőket tudjuk:

• Tekintse át meglévő textilcímkéit az 1007/2011/EU rendelet alapján.
• Több uniós nyelven is fel kell tüntetni a szálösszetételt.
• Ellenőrizd, hogy a termékeden fel kell-e tüntetni az „Állati eredetű, nem textil alkatrészeket tartalmaz” feliratot.
• Igazítsa textilcímkéit a GPSR műszaki dokumentációjához, hogy a piacfelügyeleti hatóságok következetes információkat kapjanak.